Csátalja
Nem itt születtem, de már 1982 óta lakom ebben a szép faluban. A sokszínű lakosság (német, székely, felvidéki...) példaértékű összefogással alakította ki a falu arculatát. Kultúrális életünk kiemelkedő, nem csak a környék falvaihoz képest, hanem mondhatnám országos szinten is. Rendszeres bemutatók, kiállítások, színházi előadások szerepelnek a palettán.
Festők, költők, szobrászok élnek, éltek a faluban.
Sajnos a munkalehetőség itt is minimális, a faluban szinte semmi, a közeli nagyobb városban, Baján sem sokkal több.
Főleg a délszláv háború volt a fő ok, hiszen pár kilométerre vagyunk a szerb határtól, és a befektetők féltek akkor idejönni. Most meg már nincs miért. Pataki Attila 1991 ben úgy nyilatkozott, nem jön még Kecskemétre sem, mert ez már "háborús övezet". Szegény EDDA, pedig szerettem a zenéjüket.
Most már negyedik ciklusa vagyok önkormányzati képviselő, és ezt köszönöm azoknak, akik megtiszteltek szavazataikkal. Sajnos ciklusról ciklusra romlik a helyzet. Szűkös anyagiainkat nehéz beosztani. Optimista lévén, még örülök, hogy működik az iskolánk, van óvodánk, könyvtárunk, és művelődési házunk is.
Német nemzetiségi nyelvet oktató óvodánk és iskolánk van
A Bukovinai hagyományokat 35 éve ápoló Székely Népdalkör (nívó díj, aranykoszorú)
Eseményeink:
Motoros-nap 2011
Falunap 2011
Falunap 2010
Falunap 2009
Falunap 2008
Neves személyiségek:
Tamás Menyhértné hímző népi iparművész, a népművészet mestere